Ma jó vacak napom volt. Nem elég, hogy egész este alig tudtam valamit aludni, még nap közben sem találtam a helyemet. Izgat ez az új állás dolog, de csak nem akarnak telefonálni. Remélem talán holnap. Nagyon szeretném, ha összejönne, mert azt hiszem, ezen most nagyon sok minden múlhat a jövőre nézve.No és ugye, ha már az ember kedve borús milyen legyen az időjárás is… Esik. Vastag tömött felhőzet. Ott álltam az egyetem előtt várva a Kedvest és szakadt az eső… ráadásképpen ilyenkor ugye már sötét is van este fél hat tájban. Mennyire más volt még jó pár hete. Emlékszem a Gellért-hegyi sétákra, a nagy bolondozásokra. No persze közeleg a tél… az ősz az utolsókat rúgja. Még örülhetünk, hogy eddig ennyire kellemes idő volt. Egy szó, mint száz nem nagyon csípem ezt az időt. Inkább legyen végre tél! Biztosan nagyokat kirándulunk majd, és akkor is megtaláljuk a természetben a szép dolgokat. Hiszen tavaly télen is sokat bolondoztunk.
Hiányzik néha egy kis csevegés!
Az elmúlt héten valóban minden este későn feküdtünk le, ráadásul az állandó szél nem is engedte, hogy rendesen kipihenjük magunkat. Úgy érzem a biológiai órám nem hajlandó tudomásul venni az óraátállítást. Vagy legalábbis furcsán kezeli. Azóta ugyanis késő délután “ébredek fel” és ilyenkor éjfél tájban még javában volna kedvem alkotni. Talán Veled is ez lehet a helyzet. A blog alakulása közben is folyton újabb és újabb ötlete támad az embernek, és persze addig nem nyugszik, míg meg nem csinálja. No és a munka is, nagyon szurkolok, hogy sikerüljön!! És ezek mellett még fontos megjegyezni, hogy nagyon tetszik az új fejléckép!